Az évek alatt többször is kikacsintgattam a levélkaktuszok felé, de igazi szerelemmé csak mostanra változott. Hiába, bizonyos dolgoknak be kell érniük. Pedig igazi főnyeremények. Persze, minden növénytípusnak megvannak a kezelhetetlen fenegyerekei, de eddigi tapasztalatom alapján a kereskedelmi forgalomban könnyen beszerezhető fajták egyszerű földi halandó számára könnyen is kezelhetőek. Ez a…
-
-
Ez a második próbálkozásom ezzel a fura nevű gazzal. (Valld be, hogy inkább ki sem olvastad!) Nem tudom pontosan, miért ment ki az első, talán még túl kicsi volt, hogy túléljen velem egy telet. Ráadásul téli vásárlás, amik eleve rosszabbul szoktak teljesíteni, mint amiket tavasszal vásárolok, és van idejük ideszokni,…
-
Aki követi a blogot, az tudja, hogy nagy hoyás voltam. Több száz darabból állt a gyűjteményem egészen addig, míg a nagy részét el nem vitte egy tél. Akkor abbahagytam, felszámoltam a gyűjteményem maradékát és mindössze három darabot tartottam meg.Azóta eltelt pár év, és visszamerészkedtem kicsit a hoyák világába. Na, nem…
-
Senkit ne tévesszen meg ez a kép. Se nem fű, se nem snidling, hanem egy orchidea. Igen, igen, tudom, egy kialvatlan éjszaka után a legtöbben megpróbálnánk beleaprítani a tésztaszószba, szóval különösen fontos, hogy ne a konyhában kapjon helyet. Amúgy elég problémamentes eddig: pár hónapja dekkol nálam, de azóta virágzott is.…
-
Vannak hosszú nevű gazaim. És vannak drága gazaim. És vannak hosszú nevű, drága gazaim, mint például Misi. A képen nem néz ki a legszebben, mert kicsit vizköves, és még fényképezni sem tudok (de hát ezt úgyis tudjátok).Csipem ezt a gazt. Kicsit gyomorgörccsel vettem meg, mert hát mint irtam, nem volt…
-
Aki olvasta a hosszabb labisiás posztomat, az tudja, hogy mennyire beléjük szerettem. De itt a zanzásitott összefoglaló: jófejek, könnyen tarthatók, nem kényeskedők. Ha nem kapnak elég vizet, akkor drámakirálynővé változnak, és lekonyulnak, mint a szomorú kiskutya füle. Aztán, ha megkapják a szükséges folyadékmennyiséget, szépen visszaváltoznak. Na, de ezek a levelek……
-
Nem, nem valami elcseszett tömegközlekedési eszközről van szó, hanem egy újabb Columneáról. Ő is ékes bizonyítéka annak, hogy a Columneák kedves, könnyen tartható, jó fej növények. mondjuk vele azért annyi van, hogy szereti a vízet, könnyű kiszárítani. Szóval, ha félévente egyszer jut eszedbe locsolni, akkor nem a te növényed. Szintén…
-
Ő a második próbálkozásom a huperziákkal, az első kör sikertelenül zárult. Azóta sem tudom pontosan, mi lehetett a probléma, mert amúgy hónapokig boldogan eléldegélt. Aztán egyszercsak a tél közepén megmurdált. Ez a Huperzia phlegmaria 3 hónapos karrierje alatt elég sokat nőtt amúgy. Egyáltalán nem kényeskedett, csak néha szomorúan rám pirított,…
-
A mai napi sztárnövény az Anthurium Beautiful Wonder ‘Inverse crossing’. Igen, neki pontosan ilyen elcseszetten kell kinéznie, sőt amúgy ennél rosszabbul, csak ledobálta az eredeti leveleit, miután megérkezett. Most, hogy itt a tavasz, valószínűleg összekapja majd magát. Ami kifejezetten vicces ebben a növényben, hogy “mutated”-nek vagy, hogy szépen fejezzem ki…
-
Megvallom őszintén, hogy nem én vagyok az a növénygazda, aki agyonbabusgatja őket. Szegény Columnea crassifoliának is az lett a sorsa, hogy januárban felakasztottam a ruhafogasra az előszobában, hogy majd elrakom valami jobb helyre, aztán persze jól elfelejtettem. Most került le onnan így áprilisban, amikor elkezdtem kipakolni a gazokat… Talán egyszer…