– Menjünk moziba! – pattant fel a kamasz srác a padról. – Unatkozom. – Marha izgalmas program – felelte a barátnője cinikusan. – Választhatunk, hogy a vénemberek szerelmi háromszögét bámuljuk, vagy a vénemberek okoskodását a háborúról. Ennél itt rohadni is jobb. – Ne legyél ilyen, múltkor is milyen jót nevettünk.…

– Anya, itt a posta! – kiabált egy kilenc év körüli kislány. – A cicáról, ugye? Ugye? – kérdezgette lelkesen, miközben a borítékot az anyja felé nyújtotta. – Igen – felelte a nő, miközben elvette a levelet. Egy gyors mozdulattal feltépte, kihúzta a benne lévő dokumentumot, majd szomorúan megcsóválta a…

– Menjünk le a klubba! – huppant le a lány a húga ágyára. – Anya megöl – jelentette ki a testvér, és folytatta a házi feladatának megírását. – Nem fogja megtudni! – Mindig megtudja. Pasizni tudsz egyedül is, nem kellek én. – De együtt jobb. Ekkor a fiatalabbik lány letette…

– Elegem van ebből a kurva ködből – üvöltötte a férfi a villamosmegállóban, mire egy pillanatra minden szem rászegeződött, majd a várakozók szép lassan arrébb lépkedtek. – Na, mi van, féltek? Ne mondjátok, hogy nektek nincs tele a tökötök! Tuti szemfényvesztés az egész, csak azért csinálják, hogy ne lázadjunk el.…

“– Szerintem ez a szürke jobban mutatna a konyhában – mutatott a nő a mellette álló étkezőasztalra. – Nekem a fehér jobban tetszik – felelte a férfi. – Az egész konyha fehér, hogy nézne ki, ha még az asztal is az lenne. – Akkor legyen fekete – vonta meg a…

Újabb nap, újabb fogalmazások. A tanárnő felsóhajtott: nagyon fáradt volt. Mégis maga elé emelte a 4. b osztály dolgozatkupacát, és olvasni kezdett. Nyári élmények: egy kis kirándulás a János-hegy szürkeségében, egy kis munka anyával a Állami Vasútaknál, semmi extra, csak a szokásos. Ötös, ötös, négyes, ötös… Aztán megpillantotta: „A kék…

“–   De apa, miért raknak le ott síneket? –    Azon fognak körbejárni az épületek. –    De miért? –    Mert így biztonságos. –    De hogy fogunk benne élni? –    Azt még én sem tudom.”

“– Hogy a fene enné meg ezt a redvát! – dörmögött magában az idős férfi, ahogy a köd füstként beszivárgott a nyitva felejtett ablakon. – Már megint nyitva hagytad az szart! – Egész nap rántotthússzagban akarsz ülni? – kiabált vissza a feleség a nappaliból. – Nem, de most meg semmit…

“Tegnap láttam, ahogy elvitték Karcsit és a szüleit. Félek. Könyörögtem apának, hogy hallgassunk a rendőrökre és menjünk el, azt mondták, kárpótolnak ezért a tetves lakásért, de hajthatatlan. Én majdnem velük mentem… Velük kellett volna mennem. De nem hagyhattam itt Lucát… még a végén történik vele valami, amíg nem vagyok itt.…